A Györffy István Néprajzi Egyesületről
Felidézve az előzményeket, 1967-ig kell visszatekintenünk, amikor a Tudományos Ismeretterjesztő Társulaton belül a z Országos Néprajzi Választmány mellett Néprajzi Szakosztályok is létrejöttek országszerte. Elsősorban ismeretterjesztési feladatok vállalásával igyekeztek támogatni és segíteni a Magyar Néprajzi Társaságot. Igen jelentős esemény volt, hogy a TIT 1982-ben Debrecenben, majd 1988-ban Egerben a Határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások címmel konferenciát rendezett, melyek előadásait meg is jelentette. E két nagyszabású megmozdulást tarthatjuk közvetlen előzménynek.
1990 elejére, a magyarországi rendszerváltozás és a romániai 1989 végi események után, 1990 júniusában Balassa Iván kezdeményezésére a Tudományos ismeretterjesztő Társulat tagegyesületekén jött létre a Györffy István Néprajzi Egyesület, és célkitűzései között a legfontosabb a határokon kívüli magyarság népi kultúrájának kutatása, az eredmények összefogása volt. Az Egyesület az alapszabályában megfogalmazott célok szerint ismeretközvetítő, közművelődési és szervezési feladatokat is vállalt.
1991-ben a sárospataki III. Néprajzi Szemináriumon döntöttek arról, hogy az egyesület folyóiratot ad ki, annak Néprajzi Látóhatár legyen a neve. Balassa Iván, Ujváry Zoltán, Bodó Sándor és Viga Gyula, a későbbi szerkesztő jegyezte ezt a döntést. A folyóirat a kárpát-medencei magyarság néprajzi orgánuma kívánt lenni, és ezt kifejezte azzal is, hogy a szerkesztőbizottság tagjai közül Lábadi Károly, az akkori jugoszláviai, Keszeg Vilmos a romániai, Liszka József a cseh és szlovákiai, Galambos Ireneusz az ausztriai és Kálmán Ferenc a kárpátaljai magyar néprajztudományt képviselte. Az első tíz évfolyam Viga Gyula nevéhez kötődik, 2002-től Keményfi Róbert a szerkesztő.
Az Egyesület legfontosabb tevékenysége a Néprajzi Látóhatárhoz kapcsolódik. 1992-től, megjelenése óta ugyanis minden évben tematikus konferenciát rendeztünk a határokon kívüli néprajzi kutatások eredményeiről, ezzel is a megfogalmazott célnak szerettünk volna megfelelni, miszerint az Egyesület és a folyóirat összekötő kapocs kívánt lenni a kárpát-medencei magyarság egyes csoportjai között, és segíteni kívánta egymás munkáinak a megismerését. Ezt a törekvést szerettük volna kibővíteni a Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára címmel 1993-ban útnak indított sorozattal is. Ujváry Zoltán sorozatszerkesztő a határokon kívül élő magyarság népi kultúrájáról írt terjedelmesebb, monografikus jellegű munkák publikálását tűzte ki célul a kiskönyvtár megindításával. Nem véletlen, hogy Györffy István A néphagyomány és nemzeti művelődés című kötetének negyedik kiadása nyitja a sorozatot. Nemcsak az Egyesület névadója előtt tisztelegtünk ezzel a választással, hanem Györffy István eszmei örökségét is vállaltuk.
Deáky Zita
egyesületi titkár